Debrecen 1900
A szabadságharc után Debrecen lassan újra virágzásnak indult. 1857-ben elérte a vasútvonal, amely összeköti a mai Budapesttel, majd hamarosan vasúti gócponttá vált. Új iskolák, kórházak, gyárak, malmok épültek, bankok és biztosítótársaságok telepedtek meg a városban. Magasabb épületek, villák épültek, parkokat alakítottak ki, így a város egyre inkább nagyvárosias külsőt öntött. 1884-ben az országban elsőként elindult a gőzvontatási városi közúti vasút (helyét 1911-ben a villamos vette át, mely a mai napig nagyrészt a régi gőzvasút nyomvonalán halad).
A XX. századra Debrecen gazdaságilag az ország élvonalába került. A század elején már korszerű telefonhálózat működött. 1908-ban felgyulladtak az első elektromos utcai lámpák. Lakosainak a száma ötven év alatt 75 ezerre nőtt. Az első világháború megakasztotta a város fejlődését. 1920-ban az antant francia ezredese magyar hatóságnak adta át Debrecent. A trianoni békeszerződés után Debrecen határközelbe került. A fejlődést az 1929-es világgazdasági válság negatíve befolyásolta, megnőtt a munkanélküliség, 1933-ban elérte a hétezret. A második világháború a város történetének legsötétebb lapjai közé tartozik.